Az írás eredete

i.e 25000 | BARLANGRAJZOK A barlangrajzok a valaha is talált legősibb képek. Sokukat több, mint 25.000 évvel ezelőtt készítették a kőkorszakban a barlanglakók faágak, éles kövek vagy az ujjaik segítségével. Festék gyanánt faszenet, földet vagy növényi színezőanyagokat használtak. Az ősemberek nem tudtak írni, ezért annak érdekében, hogy emlékezzenek dolgokra vagy hogy üzeneteket hagyjanak, képeket festettek a barlang falára, sziklákra, csontokra vagy vizes agyagra. Az évek során fokozatosan a képek szimbólumokká váltak, majd pedig betűkké, amelyek ábécéket alkotnak a hangok megjelenítéséhez.

i.e. 3500 | Sumér ékírás Az írásrendszerek egyik legkorábbi példája a suméroktól származik, akik a Közel-Keleten éltek nagyjából i.e. 3500 és i.e. 2000 között. Az itt talált legősibb agyagtáblák nagy részén egyszerűen csak az ellátmányt vagy a pénzügyi elszámolásokat találjuk. Az "ékírás" azt jelenti, hogy "ék" alakú, mivel a feliratokat egy nádszál vagy bot (íróvessző) háromszög alakú végével készítették nedves agyagtáblákon. Az ék alakú jeleket úgy kombinálták, hogy szimbólumokká alkossanak, amelyek tárgyakat vagy fogalmakat jelölnek. Kezdetben több mint 2000 különféle szimbólumot használtak, de a sumérok fokozatosan lecsökkentették az "ábécéjüket" körülbelül 600 szimbólumra.

i.e. 2000 | Egyiptomi hieroglifák
Míg az ékírás Mezopotámiában volt elterjedőben, egy másik írásrendszer fejlődött ki a közeli Egyiptomban. Körülbelül i.e. 3000-től az egyiptomiak egy gyönyörűen stilizált képírást használtak, amit hieroglifáknak hívunk ("az Istenek írása"). Külön jelek voltak a tárgyaknak, a fogalmaknak és a hangoknak, beleértve egy 24 jelből álló ábécét, ami külön betűket jelentett. 5000 évvel ezelőtt az egyiptomi írnokok már használtak papírt (papiruszt), tollat és tintát. Még ma is láthatjuk írásművészetüket sírokon és templomokon a Nílus mentén.

i.e. 500 | Görögök Körülbelül i.e. 500-ra az ókori görögök már olyan ábécét használtak, amely nagyban hasonlított a miénkhez. Tulajdonképpen az "ábécé" szó is az első néhány görög betû nevéből ered. A görög ábécé a föníciai írásrendszerből fejlődött ki. A föníciaiak nagyszerû tengerészek és kereskedők voltak, akik a Földközi-tenger mentén számos országgal kapcsolatban voltak, így az írásukat is elvitték hozzájuk. A görögök azonban további jeleket alkottak a magánhangzók megjelenítéséhez, mivel a föníciai ábécé csak mássalhangzókat tartalmazott. A görögök papiruszra, viasztáblára és még cserépre is írtak.

i.e. 100 | Rómaiak Amikor a rómaiak meghódították Görögországot az i.e. I. században, magukkal vitték a görög ábécét is, és megváltoztatták számos betû formáját. Az angol ábécé betûi közvetlenül a római ábécéből erednek, habár három betût még hozzáadtak: a J, az U és a W betûket. A rómaiak négyzetes nagybetûket használtak a kőbe vésett felirataiknál, és lekerekített betûket a papiruszra, viaszra vagy pergamenre történő írásnál. Mindennapos használatra kifejlesztettek egyfajta folyóírást (dőltbetûs írás), ahol a betûket már össze is kapcsolták.

Rovásírás Mielőtt őseink a Kárpát medencébe érkeztek, már rendelkeztek saját írással. Ezt hívjuk magyar rovásírásnak. A rovásírás története jóval a honfoglalás előtt kezdődött, és helyenként még néhány száz éve is használták. A kereszténység felvételével mint "pogány" emléket üldözték, egy törvény értelmében a rovásírásos emlékeket begyûjtötték, elpusztították, az írástudókat pedig kötelezték a latin betûs írás használatára. Mivel a kora középkorban az írástudók főleg latinul fogalmaztak, az új írást pedig még nem igazították a magyar nyelv sajátosságaihoz, a társadalom alsóbb rétegeiben tovább élt a rovásírás. Mint az írás neve jelzi, azt "rótták", főleg fára (botra), esetleg kőre. Az íráshordozó anyagok természetéből ered az írás szögletes formája és gyorsírás jellege. Az írás irányultsága (jobbról balra) abból fakad, hogy a botra írás során a botot bal kézzel fogták és jobb kézzel haladtak balra. A magyar rovásírás jól tükrözi nyelvünk jellegzetességeit, és széleskörû használata óta eltelt mintegy évezred ellenére is kiválóan alkalmas a hangzó beszéd lejegyzésére. A jelek szerint a magyar rovásírás az utóbbi években újra reneszánszát éli, és mind többen tanulják meg. Latin betûs írásunkat természetesen nem fenyegeti, de számos területen jól alkalmazható. Mind többen vésetnek be pl. székelykapuba rovásírásos szöveget. Igen tetszetős névjegyek készíthetők vele. Ez utóbbi kettő a rovásírás dekoratív jellegét használja fel. Sokan titkosírásként használják a rovásírást, mint ahogy az sokszor történt a múltban is. A magyar rovásírás egyfajta egzotikum a kívülálló számára, és nem utolsó sorban kultúránk fontos része. részlet Fûr Zoltán könyvéből

i.sz. 1200 | Gótikus Miután a Római Birodalom összeomlott az i.sz. V. évszázadban, főképp a szerzetesek voltak azok, akik az írásművészetet gyakorolták. Hamarosan minden kolostornak saját írószobája volt, ahol kéziratokat másoltak, könyveket díszítettek és kötöttek. Egy csodálatos stílusú írás fejlődött ki Franciaországban, amit "Karoling" írásnak neveztek a Charlemagne-i császár tiszteletére. Mindazonáltal a XII. század felé a Karoling írást egy erőteljesebb, csúcsosabb "gótikus" stílus váltotta fel. Ennek egyik oka az volt, hogy tollszárból készült tollakat srégen vágták le, s ezzel könnyebbé tették ezen formák írását.

i.sz. 1500 | Itália
A XV. században itáliai tudósok egy csoportja Firenzében úgy gondolta, hogy a gótikus írást túl nehéz olvasni, ezért kifejlesztettek egy új írásrendszert, ami a korábbi Karoling kézíráson alapult. Ez a stílus hamar népszerűvé vált egész Európában. A Pápa rendelete szerint a Vatikánból elküldött minden hivatalos dokumentumnál ezt kellett használni. Angliában I. Erzsébet királynénak ezt az írásmódot tanították, amikor még kislány volt. Még ma is az ilyen stílusú írást "itáliainak" nevezzük, mivel Itáliából származnak.

i.sz. 1700 | Rézmetszet A "rézmetszet" nevû szép kézírást már a XVII. századtól kezdve tanították a mesterek. Ezt a stílust úgy is ismerik, mint az angol folyóírás. Ezt a könnyen olvasható írást létrehozni is könnyû volt. A betûket úgy lehetett leírni egymás után, hogy nem kellett felemelni a tollat a betûk között. Az írógép feltalálásáig széles körben alkalmazták az üzleti nyilvántartáshoz és a jogi dokumentumokhoz. Azért hívják rézmetszetnek, mivel ezt a stílust vékony rézlemezre metszett írásokról másolták le. Speciális vékonyhegyû tollakat használtak annak érdekében, hogy megfelelően utánozni lehessen a metszés során létrejött vékony vonalakat.

i.sz. 1900 | Kalligráfia A kalligráfia a szépírás mûvészete. Már a korai időktől kezdve jól képzett kalligrafikusok megpróbálták áthidalni az írás és a rajzolás közti szakadékot. Az arab, a kínai és a japán írást sokszor mûalkotásokká alakítják át. A XX. század eleje táján emberek egy csoportja úgy döntött Angliában, hogy fejleszteni fogják az emberek kézírását. Az itáliai stílus ismét életre kelt, aminek az írásához négyszögletes végû tollat használtak, hogy ezzel vastag és vékony vonalakat tudjanak húzni. Manapság a kalligráfia mûvészete virágkorát éli mind a Nyugaton, mind pedig Keleten.

i. sz. 1990 | Modern kézírás
Napjainkban az írás sokkal könnyebb, mint annak idején. Nekünk nem kell tollat faragnunk bambuszból vagy tollvégből, s nem kell papírt készítenünk nádból vagy állati bőrből. A töltőtollak, és a golyóstollak (melyet Bíró László tökéletesített és szabadalmaztatott), mind önállóan adagolják a tintát éppen ezért nincs szükség arra, hogy a tollat tintatartóba mártogassuk. Az első töltőtollat 1884-ben fedezték fel, és azóta nagyon sok fejlesztés történt. A szép kézírást öröm olvasni, és öröm létrehozni. Néhány ember úgy gondolja, hogy nagyon sok mindent el lehet mondani valakinek a személyiségéről az alapján, ahogy ír.